Hogyan tárolja az agy holografikusan az információt, és miért lehet a tudat képes mindenre rálátni, ami valaha létezett?
A holografikus univerzum elméletét David Bohm fizikus és Karl Pribram neuropszichológus dolgozta ki a 20. század második felében.
Lényege, hogy a valóság egy kozmikus hologram, ahol minden rész az egész információját tartalmazza – ahogyan egy hologramdarab is visszaadja a teljes képet, ha lézerfénnyel megvilágítjuk.
Pribram kutatásai szerint az emberi agy nem rögzített képeket vagy adatokat tárol, hanem interferenciahullámokat – azaz rezgésmintázatokat, amelyeket holografikus módon dekódol.
Ez magyarázza, miért képes az elme korlátlan mennyiségű információt előhívni, és miért működik az emlékezés inkább „rezonancia” alapján, mintsem lineáris keresésként.A CIA Gateway-jelentés szerint ez a holografikus struktúra nemcsak az agyra, hanem a teljes univerzumra is jellemző. A tudat, mint energiarezgés, közvetlenül képes kapcsolódni ehhez az univerzális hologramhoz – így minden információ elérhető benne, ami valaha létezett vagy létezni fog.
A holografikus elmélet spirituális megközelítésben azt jelenti, hogy a tudat maga az univerzum tükre.
Minden emberben ott rejtőzik a Teljesség kódja – a Mindenség lenyomata, amit a belső csend, meditáció és tudatos jelenlét képes „megvilágítani”.
A tudat tehát nemcsak megfigyelője a valóságnak, hanem résztvevője és teremtője is.
Ha minden rész magában hordozza az Egészet, akkor minden pillanatban benne rejlik a kapcsolat a Forrással – csak a rezgésünk finomítása szükséges ahhoz, hogy ezt a valóságot érzékelni tudjuk.
A holografikus valóság felismerése felszabadítja az emberi tudatot a tér és idő illúziója alól.
Amikor ráébredünk, hogy a tudás, a gyógyulás és a bölcsesség forrása bennünk van, megszűnik a „külvilág” és a „belső világ” közti választóvonal.
Az ember ekkor kezdi megtapasztalni azt, amit a Gateway is tanít:
hogy a kapu nem odakint van, hanem a tudat rezgésében – benned.