Tükröm, tükröm, mondd meg nékem…
Carl Gustav Jung úgy vélte, hogy szoros kapcsolat van elménk és testünk működése között. Gondolataink hatnak testi állapotunkra, és testünk is visszahat mentális működésünkre. A világot két részre osztotta: belső és külső világra. E két szféra ugyanazon elvek szerint működik — egyik a másik tükörképe.A belső világunk mélyebb rétegei nem érhetők el közvetlenül tudatos énünkkel. Ezek saját, különleges nyelvet beszélnek — egy intuitív, szimbolikus nyelvet. Az asztropszichológia épp ezen rejtett világ megértését segíti.
Az asztropszichológia az asztrológiai jegyekhez kötődő viselkedési mintákat hasonlítja össze az egyén gondolkodásával és viselkedésével. Célja, hogy felfedje azokat a berögzült mintákat, automatikus reakciókat, melyeket észrevétlenül hordozunk magunkban — és amelyek gyakran hátráltatnak bennünket a fejlődésben.
Jung szerint az asztrológia egy ősi szimbolikus nyelv, mely képes közvetíteni a kollektív tudattalan üzeneteit a tudatos elme számára. Az asztropszichológia ezt a szimbolikus rendszert használja arra, hogy megértsük saját pszichénk működését — azt, ahogyan belül érzünk, gondolkodunk, reagálunk.
„Az asztrológia az ősi korok pszichológiai tudását sűríti magába.”
– Carl Gustav Jung
Míg a klasszikus asztrológia elsősorban a külső eseményekre, környezeti hatásokra koncentrál, az asztropszichológia a belső világunkkal foglalkozik. Az „Ahogy fent, úgy lent; ahogy kint, úgy bent” elv mentén mindkettő ugyanazt az igazságot tükrözi — csak más nézőpontból.
Az egyik a külvilág visszajelzéseiből indul el, a másik belső érzetekből, intuícióból, lélektani működésekből. Mégis, mindkettő képes ugyanazokat a rejtett mintákat feltárni. Ezek megismerése pedig kulcsot adhat kezünkbe ahhoz, hogy tudatosan változtassunk az életünkön.