Az elengedés nem elfordulás, és nem felejtés.
Egy belső folyamat, amikor felismerjük:
nem kell tovább hordoznunk mindazt, ami már nem szolgál minket.
Lehetnek ezek régi történetek, ismétlődő minták,
vagy olyan terhek, amelyek észrevétlenül kerültek ránk.
Az elengedés nem erőből történik, hanem abból a megengedésből,
hogy ami nem a miénk, visszakerülhessen a helyére.